Motivációk – Halogatok és szeletelek, alias mérföldkövek

Halogatok

Őszintén, ez egy kétélű módszer. Attól függ, mire akarod használni. Nehogy elkezdj most halogatni a fontos dolgaidban! Nem erről van szó.

Hanem arról, hogy a csokizás terén becsapom egy kicsit magam. Azt mondom: ma nem eszed meg, hanem holnap. Ha kibírom, folytatom, holnap sem eszem meg, majd… majd a csalónapomon. Az pedig kb. három hetente van, vasárnap.  A kis csokikákat gyűjtsd szépen össze és a családtagokat nyugodta kínáld meg a gyűjteményedből, a gyerekeid imádni fognak érte. Jutalmul válassz ki magadnak egy darabot, egy szeletet, edd meg, veregesd meg a vállad és menj tovább. Nem dőlnek rád a hegyek, de tudd, hogy megetted és add hozzá a napi szénhidrát mennyiségedhez! 

Hozzáadni? Hogyan? Igen, igen, leméred, kiszámolod. Macerás? Hát akkor ne edd meg, ajándékozd el. Nem akarsz számolgatni? Rossz hírem van, többnyire alábecsüljük az ételek mennyiségét, mert emberből vagyunk.  Nyugodtan vegyél egy kis mérleget, a közeli Lidlben két ezer forintért is lehetett már venni. Nem kell, hogy tárolja az ételek nevét, adatait és hangosan köpje neked a makrókat, csak mérni tudjon. És fogadd el, hogy ő bizony nagyon jó barátnőd lesz a fogyáshoz vezető úton mindaddig, amíg beléd nem rögzülnek a szokások. Amíg  már látásra is tudod, hogy a 150 gramm csirkemell az a fél kilós tálca harmada, az 5 szelet csirkesonka az kb. 10 dekának felel meg, egy nagy paradicsom több, mint 10 deka és sorolhatnám tovább. 

  De nem akarok ijesztgetni senkit. Ez nem kötelező, lehet úgy is fogyni, hogy csak gyümölcsön és vízen élsz.  De akkor te diétáról beszélsz és nem tartós fogyásról. Mert, hogy az izmaidnak búcsút mondhatsz, az fix. 

 

 Szeletelek alias mérföldkövek



Hogyan eszel meg egy elefántot? Falatonként.

Ez a szeletelősdi nálam nem túl nagy kedvenc. Azt elfogadom, hogy pontosabban látom a cél felé vezető utat és a megtenni kívánt dolgokat, ha apróbb részekre bontom, például meghatározom, hogy havi 1 kilós fogyással  egy negyedév alatt 4 kiló megy le rólam, tehát tudom a kitűzött rész célt. 

De! A nagy célt nem szabad szem elől téveszteni! Mi nem négy kilót akartunk/akarunk ledobni, hanem kábé harmincat. A túl sok elaprózott célocska eltéríthet. Nehéz és hosszú az út a végcélig, ha most agyonörülöm magam a leadott 4 kilónak és elbízom magam, nehéz lesz ám tovább lépni, keményen visszafogni magam, kőkeményen betartatni a szokásokat (hiszen én továbbra is imádom a csokit és a sütit). 

Tehát: ha egyben látom a 30 kilós fogyást, ez hatalmas cél és én merek nagyot álmodni. Ez volt a célom, de hetente figyeltem és írtam, hogy hol tartok.

Már csak azért is, hogy jól a fenekemre csapjak, ha kevesebbet eszem, mint amennyi a napi szükségletem és ezzel előidézem a raktározási üzemmód beindulását.

Ha megnézem a két képet, a kezdeti stádiumot és a célközelt, olyan erőt érzek magamban, hogy azonnal veszem elő  az edzéstervet, jelölöm ki a futóútvonalat és már öltözöm is! Ugye, mekkora motivációt tud nyújtani a saját előtte-utána fényképed?