2014. október 12., vasárnap

Akire büszkék vagyunk - Ha Szombathely, akkor kötélugrás




Nehéz visszatérni a mindennapi életbe. Aktív bringázós egy hét, előtte és utána két hét árvízi szolgálat rengeteg túlmunkával, kialvatlanul és bizony ennek a kipihenéséhez nem volt elegendő az elmúlt hét. Amikor az edzés az eszembe jutott, már nem voltam képes felvenni a kézisúlyzót és a tárcsákat is csak leporoltam egy ígérettel, hogy … sorra kerültök, megígérem… A fáradtságom fokmérője talán az lehetne, hogy az elmúlt héten két egymást követő napon 13-13 órát tudtam aludni egyfolytában. De végre, tegnap már magamtól ébredtem és ismét kimerészkedtem egy szombat esti, „Szombathely by night” futásra. A 10 km nem ment, a 7 km sem ment, sőt, 5 alatt maradtam. És amikor a leginkább értetlenkedtem, eszembe jutott, hogy én már 3 éve folyamatosan edzek, némi kilengéssel elég spártaian, szigorúan étkezem. Mikor is tartottam két hétnél hosszabb pihenőt? Az elmúlt 3 év alatt egyszer sem. Hát akkor most jött el az ideje, ezt jelzi a szervezetem.  
 

Megnyugodtam, elfogadom, hogy emberből vagyok és újult erővel, kipihenten ismét felveszem majd a tempót a jövő héttől. A fejemben lassan összeáll az edzésterv, letisztultak a gondolatok, látom magam előtt az irányt (köszönöm kedves T., segítettél ismét) és el tudok indulni: komplex zsírégetés, utána izomépítés, majd futás.

A lelki felépülésemhez az is hozzátartozott, hogy folytattam némi kutatómunkát a neten, utána olvastam egyes edzéstípusoknak, újdonságoknak, híreknek. Amit az FB-n tegnap megosztottam, itt is szeretném közzétenni, mert a cikkben említett Bánhegyi Adriennre mindannyian, szombathelyiek nagyon büszkék vagyunk.



A mi városunk a kötélugrás sporttá avatásában és a világgal történő megismertetésében élen járt. Itt olvashattok róla:

Tündérlányom még óvodás volt, amikor a szombathelyi kötélugró lányoknak tapsoltunk a Fő téren, szurkoltunk értük és ámulva néztük, micsoda parádés mozdulatokat lehet kihozni egy ilyen egyszerű eszközből. Attól kezdve szaporodtak meg minden lányos háznál az ugrókötelek, vettünk fonottat, majd jöttek a különböző műanyagok, már nem is tudom, hány darabot nyűttek el a gyerekeim.

Ezt a sportágat, mi, ducibálnák-karcsúbálnák nem fogjuk űzni, a kötélugrást a gyakorlataimban is imitáltan végzem (miután levertem a vázát a kötéllel, gyorsan visszacsomagoltam a dobozába!), de a videót érdemes megnézni, mert Adrienn olyan bemutatót állított össze, ami méltán megállta helyét a külföldi műsorban.

Jó szórakozást kívánok!

A videó megtekintéséhez katt ide.

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése