Két hét szabi, amikor besegít a Kisördög

A szabim két hetét már évek óta augusztus első felére időzítem. Imádom a kora hajnalokat, amikor még csönd van. Ébredeznek a rigók, párás a levegő. Tudom, hogy még mindenki alszik egy pár pillanatot, de már az agya hátsó zugában ott motoszkál a gondolat, hogy mindjárt csörög az a nyavalyás vekker és menni kell dolgozni. Én pedig élvezem a szabimat, fogom a kora reggeli kávémat és üldögélek a teraszon, végre nyugodtan, és pihenek, és nem csinálok semmit… Persze, többnyire így kezdődik. Utána villámgyorsan fordul minden az ellenkező irányba. Ennek ellenére tökéletesen jó volt ez a két hét, hiszen bármit is csináltam, az kikapcsolt a mindennapok őrlőmalmából.

Voltam bringatúrán, 51 km, már írtam róla. A Feistritz folyó völgye gyönyörű, csak ajánlani tudom mindenkinek, családi bringás túrára ideális. Főként lejtős részen tekertünk, persze néha fel is kellett menni, hát ezeken a szakaszokon ki lehet köpni a tüdőt, de az idő gyönyörű volt, a társaság jó, kell ennél több?

Következő héten megérkezett az új edzésprogramom, írtam róla itt. Azóta tudom, hogy még nem értem a karrierem végére, van még néhány lépcsőfok a fittségi szintem tökéletesítésében. 

Az Iseum szabadtéri színpadán megnéztem a Rómeó és Júliát. Hmmm… egyszerre három Rómeó és Júlia nekem kicsit tudathasadásos állapotot okozott, de haladni kell a korral, ez modern feldolgozás volt. 

És másnap hajnalban gyönyörű volt a hatalmas Hold látványa és ugyanakkor a napfelkelte.

Amikor minden összejön, akkor kezdünk mi lakásfestésbe a gyerekekkel. Nem teljesen így van, a festést beterveztük, csak éppen a fiam túlórázni kezdett és a glettelést ő vállalta magára. Vártunk, vártunk, dühöngtünk, vitatkoztunk... és akkor…

…sajnos ezen a héten az edzéstervemtől is el kellett térnem, mert közbeszólt a szolgálat, vizek jöttek és ilyenkor nekem mennem kell.

Ha már zűr, legyünk maximalisták, a szilva is beért. Falfestés és ügyelet közben a lekvár is elkészült. Itt  írtam róla. 

Azért a festéssel is haladunk, a fürdő már készen van. Kicsit furcsa most, hogy az én mélykék falam hófehérre változott, ez volt a tündérlányom kívánsága. Azt még nem említettem, hogy a festést is magam követtem el, a tériszonyt ilyenkor leküzdöm és felmászok a létrára. Csak két helyen vált le a festék és kellett újra pingálnom, már profi Picasso vagyok. A lányszoba szintén kifehéredik, felnőttek a gyerekek és megváltozott az igény, a felfogás, az ízlés.  Rájuk kell bízni a festést is, a glettelést is, és mindjárt megtanulták becsülni a kétkezi munkát. A csiszolást sajnos rám hagyták, ma már háromszor tusoltam. Íme, eddig jutottam:

 

A mai ebéd gyorskaja volt, amit nem hozattunk, hanem itthon készítettünk, előre megfőzött termékeinkből. Kellett hozzá több féle zöldség, teljes kiőrlésű lisztből sütött tortilla, sült csirkemell, és jó étvágy. Két változat készült, desszertnek a lányom gyors bögrés sütit dobott össze a mikróban:

A számomra legkiemelkedőbb heti esemény azonban az volt, hogy bemutathattam nektek Suzzyt és Pétert, a két példaképemet. Suzzy izmai olyan tökéletesek, hogy el sem tudtam volna képzelni 57 kilós fogyás után ilyet. Péter pedig a kitartásával, a céltudatosságával, talán makacsságával vált számomra követendő példaképpé.

És minthogy a vizeink még mindig tombolnak, előre elkészítettem és dobozoltam a hétfői és keddi ebédemet is. Minthogy teljesen bizonytalan, hogy ebédidőben terepen leszek-e, vagy mikró közelében, hideg halsalátát készítettem. Összetevők: vegyes saláta,  kétféle hal (fehér és vörös húsú, mindkettő párolva alufólia alatt fűszerekkel), fél evőkanál rizs, egy kiskanál curry szósz díszítésnek. Íme:

 

És legvégül nagy öröm ért, a két hét leforgása alatt három Liebster Award vándordíjat is kaptam a Csillagföveny blogomra.